creations of a unique nation

A Hungarikum pódium

2016. november 7. - 2016. december 31.

Gerbeaud ház | Budapest

A kiállítás és az előadássorozat rövid szünetet tart, májusban új rendezvényekkel térünk vissza. Részletesebb információk hamarosan itt a weboldalon valamint Facebook oldalunkon.

A Hungarikum
Pódium

Állandó művészeink

Elek Szilvia

Elek Szilvia

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen szerezte meg diplomáit zeneszerzés, zongora és csembaló szakokon (Kurtág György tanítványa), majd az Egyesült Államokban Malcolm Bilson-nál (fortepiano), s Belgiumban Jos van Immerseel-nél (csembaló) tanult. Koncertező művészként – szólistaként, s kamarazenészként – valamennyi hangszerén; zongorán, csembalón és fortepianón is játszik. Repertoárja a kora-barokktól napjaink zenéjéig terjed, s gyakran lép fel kortárs zenei műsorral.

Díjai:

  • Kodály Ösztöndíjban részesült.
  • Nemzetközi Kamarazene Verseny, Brugge – különdíj, 1990,
  • Nemzetközi Régi Zene Verseny, Utrecht – I. díj, 1991,
  • 2006-ban és 2011-ben Artisjus díj
  • 2006-ban az American Biographical Institute által odaítélt „Great Women of the 21st Century” díj

Pálhegyi Máté

Pálhegyi Máté

Pálhegyi Máté fuvolaművész, hangszeres szólista, kamarazenész és tanár, mestere Horgas Eszter. Európa koncerttermeinek, fesztiváljainak rendszeres fellépője. Modern fém- és fafuvolákon, valamint korhű barokk és bécsi klasszikus hangszereken játszik. Régizenei, romantikus, impresszionista és jazz stílusban egyaránt otthonosan mozog. Budapesten a Liszt Ferenc Zeneakadémián, valamint Bécsben tanít, mesterkurzusokat tart. A klasszikus repertoár mellett koncertjein gyakran szerepet kap az improvizáció is.

Olyan művészekkel, együttesekkel dolgozott együtt, mint Reinhard Goebel és a Musica Antiqua Köln, Gryllus Dániel, Palya Bea, a Forrás Kamarazenei Műhely, az Auer Vonósnégyes, a Cappella Savaria, valamint az Aura Musicale. Más művészetek iránti nyitottságát jelzi, hogy közös produkciót hozott létre Horgas Ádám, Pokorny Lia, Scherer Péter és Bálint András színművészekkel is.

Horváth Anikó

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán zongora és csemballó szakokon diplomázott. 1973-ban a Párizsi Csembalóverseny II. nagydíját nyerte el. Művészi fejlődésére további nagy hatással volt Kenneth Gilbert csembaló-mesterkurzusa az antwerpeni Vleeshuis-ban.

Szólistaként és kamaraegyüttesek tagjaként fellépett Európa számos országában: Olaszországban, Németországban, Svájcban, Ausztriában, Csehországban, Lengyelországban és Törökországban. Több éven át vezetett csembalókurzusokat Németországban, jelenleg a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára.

Díjai:

  • Liszt Ferenc-díj (2007)
  • Artisjus-díj (2010)

Kun Ágnes Anna

Kun Ágnes Anna

Kun Ágnes Anna 2008-ban végzett a Zeneakadémián, azóta rengeteg opera- és oratórium szerepet énekelt, számtalan versenyen ért el dobogós helyezést. Még akadémistaként az egyik vizsgájára cabaret dalokkal készült, az azóta eltelt években pedig a gyűjteménye már több lemeznyi anyagra duzzadt.

Szakcsi Lakatos Béla

Szakcsi Lakatos Béla

Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas magyar zongoraművész és zeneszerző, érdemes művész jazz koncertje

Szakcsi Lakatos Béla arról álmodozva kezdett kilencéves korában zongorázni, hogy híres zeneszerzővé és a klasszikus zene jeles interpretálójává váljon. Ám miközben elvégezte a Bartók Béla konzervatóriumot, megismerkedett a jazzel, s ez az élmény elterelte további klasszikus zenei tanulmányaitól.

LDL nevű triójával majd ben Pege Aladár sorra nyerte a külföldi díjakat, s ezzel megnyíltak előtte a nemzetközi jazz-színtér kapui is. Zürichtől Varsóig, Nürnbergtől Belgrádig, Észak-Amerikától Ázsiáig a legrangosabb fesztiválokon lépett fel. A külföldi zenészekkel való együttműködéséből az ütős George Jindával közös lemezek tűnnek ki majd a nyolcvanas évek derekán az amerikai GRP kiadó sorra jelentette meg önálló lemezeit is.

De példaképe, Leonard Bernstein "útmutatása" szerint - egyaránt otthonosan mozog valamennyi zenei műfajban. A hazai jazztörténetben Szakcsinak elévülhetetlen szerepe volt a fúziós jazz térnyerésében,Keith Jarrett, Chick Corea és Herbie Hancock példája alapján a klasszikus zene és a jazz összefonására (ötvözésére) is hangsúlyt fektetett. Mindeközben a cigány folklór gyűjtésével és színpadi művekké formálásával is foglalkozott. Piros karaván címmel 1975-ben mutatták be első cigány musicalét. Bestia címmel rock-operát írt a Rock Színház felkérésére, Amerika felfedezésének ötszázadik évében pedig Cristoforo címmel mutatta be balettjét a Magyar Állami Operaház. A népdalénekes Écsi Gyöngyivel magyar népdalfeldolgozásokat, Vukán György zongoraművésszel négykezeseket jelentetett meg, miközben sorra láttak napvilágot további jazz-felvételei . Az eddig elkülönülő zenei műfajokból közös nyelvet teremteni - alighanem ebben rejlik Szakcsi elhivatottsága.

Borbély Mihály Polygon

Borbély Mihály Polygon
  • Borbély Mihály – szaxofon, tárogató, klarinét, basszusklarinét, fujara
  • Lukács Miklós – cimbalom
  • Dés András – ütőhangszerek

A trióként is működő zenekar a nép- és világzene, a jazz és a kortárs zene területén egyaránt otthonosan mozgó, Artisjus, eMeRTON, Lovagkereszt, Szabó Gábor és Liszt-díjas, a Vujicsics együttes tagjaként pedig megosztott Kossuth-díjat is elnyert Borbély Mihály legújabb formációja. A rendkívül sokoldalú cimbalmos, Lukács Miklós és az egyéni hangú Dés András ütőhangszeres ideális partnereknek bizonyultak egy különleges zenei hangzás kialakításában.

L'aura band

A fiatal zenekar elhivatottan keresi azt a nyelvet amivel megérintheti a fiatalokat és ezzel népszerűsítheti a szépirodalmat és a népzenét egyaránt. A versfeldolgozásaikban újra gondolva, egy korszerűbb, populárisabb megközelítésben szólítják meg a társadalom különböző rétegeit.

Erdélyi Csilla - Sheela

Csilla - művész nevén SHEELA - 10 éves kora óta énekel, és dolgozik musical színésznőként. E mellett saját musical Stúdiót és Társulatot is vezet, amivel rendszeresen járják az ország színpadait. Írja és rendezi saját előadásaikat, gyermek musicaleket és felnőtt revüket egyaránt. Vendég művésze a Vidám színpadnak, rendszeres szereplője az Esztrád színháznak, ahol nagyszabású musiceleket állítanak színpadra. (Casanova night musical, Macskafogó) A pop iparban sem ismeretlen, hiszen az ő hangjához kötődnek a 2000-es évek legnagyobb disco slágerei is (Hiányzol, Itt a nyár, szerelem száll)

E mellett számos külföldi felkérésnek tesz eleget zenekarával a New wave - formációval.

Peller Károly

A Budapesti Operettszínház egyik vezető szólistája táncos-komikus szerepkörben. 1998 és 2001 között több szerepet játszott vendégként a Győri Nemzeti Színházban. 2006-tól a bécsi Volksoper vendégszólistája. Fellép prózai, operett és musical szerepekben is. Szerepei nagy részét németül is játssza.

Az operettek mellett musicalekben is feltűnik, A Szépség és a Szörnyeteg című Disney musical németországi turnéján a férfi címszerepben is látható-hallható.

Több darabot rendezett - legutóbb Lajtai Lajos A régi nyár című operettjét a tatabányai Jászai Mari Színházban, illetve az Operettszínházban Oszvald Marika zenés családi 'mesesóját'.

A Budapesti Operettszínház gála- és operett-produkcióiban hallhatta Bécs, München, Lipcse, Regensburg, Amsterdam, London, Róma, Kanada, Japán és az Amerikai Egyesült Államok közönsége.

Rendszeresen foglalkozik a Budapesti Operettszínház művésziskolájának, az Operett Akadémiának növendékeivel. 2011-ben az Évad operett színészének választották, majd a Közönség szavazati alapján a Budapesti Operettszínház „Csillag Díját” két alkalommal is, 2012-ben és 2014-ben Peller Károly kapta.

Szendy Szilvi

Szendy Szilvi

Budapesti Operettszínház egyik legfiatalabb szubrettjeként szerződött a Nagymező utcába, közvetlen az iskola elvégzése után. Szinte azonnal főszerepeket kapott, eljátszotta Mit A mosoly országában 2002-ben, Marcsát a Mágnás Miskában, Lizát a Marica grófnőben, Olgát A víg özvegyben. Ő alakítja a leghosszabb ideje Stázit Kálmán Imre A Csárdáskirálynő című művében.

A Pesti Broadway-n jelenleg is fontos operett-szerepeket játszik: Lili bárónő (Clarisse), Bál a Savoyban (Tangolita), A Bajadér (Marietta), Cigányszerelem (Jolán), hamarosan pedig a Viktória Riquettjeként látható.

Pályáján más műfajokban is bemutatkozhatott, hiszen évek óta játssza Jankát a világ egyetlen klezmer-operettjében, a Menyasszonytáncban, de musicalben is látható: Abigél (Kis Mari), illetve a Koldusopera Lucyjeként is színpadra lépett, majd egy másik Brecht-darabban, A kaukázusi krétakör című színművében Gruse szerepében mutatkozott be nagy sikerrel.

A Művésznő a világ számos országában vendégszerepelt, Németországtól Finnországig, Ausztriától Japánig.

Kékkovács Mara

Kékkovács Mara

1997-2001-ig a Színművészeti Egyetem operett-musical szakán tanult, Szirtes Tamás osztályában.

2001 óta a Budapesti Operettszínház tagja, ahová a Színművészeti Egyetem operett-musical szakának elvégzése után szerződött. Az Operettszínházban számos, szép szerep talált rá, különböző karaktereket alakíthatott. Első, és egyben egyik kedvenc szerepe a West side story Mariája volt, amit előtte már Szegeden és Pécsett is volt szerencséje eljátszani. Ezen kivül operettekben is megmutatkozik, első operettszerepe a Marica grófnő Lizácskája volt, amit utána sok követett, a világ különböző tájait járhatta be operett előadásokkal és gálákkal, szubrett szerepkörben.

Kalocsai Zsuzsa

Kalocsai Zsuzsa

Jászai Mari-díjas operettprimadonna, színésznő, énekesnő,érdemes művész

Már a Színház- és Filmművészeti Főiskola és a Konzervatórium hallgatójaként főszerepeket játszott az Operettszínházban. A diploma megszerzése után azonnal szerződtette a Nagymező utcai teátrum.

Igazi primadonna. Csodálatos hangjával és rendkívül elegáns megjelenésével mindig sikert arat. Rengeteg nagyszerű szerepet énekelt, és a világ minden pontján öregbítette a magyar operett hírnevét.

Fontosabb szerepei: Marica grófnő (Marica), Cirkuszhercegnő (Fedora), Cigányszerelem (Zórika, Ilona), Mágnás Miska (Rolla), Csárdáskirálynő (Szilvia), A víg özvegy (Glavari Hanna), Bál a Savoyban (Madeleine, Tangolita), Luxemburg grófja (Angéle), Dr. Bőregér (Rosalinda); Mária főhadnagy (Antónia), Párizsi élet (Gondremark báróné), Cigánybáró (Szaffi), Szép Heléna (Heléna), Viktória (Viktória), Sybill (Sybill).

A Jászai Mari-díjas művész 2005-ben és 2007-ben is kiérdemelte az Év Operettszínésze-díjat a Budapesti Operettszínházban. A Németországban játszott Cigányszerelemben nyújtott alakításáért pedig megkapta a német kritikusok díját.

Jávor Pál Nemzeti Czigányzenekar

Jávor Pál Nemzeti Czigányzenekar

A Jávor Pál Nemzeti Czigányzenekar 2009. decemberében jött létre Dr. Szabó Pál Csaba kezdeményezésére Várpalotán. Műsorainkkal tiszteletünket és csodálatunkat szeretnénk kifejezni névadónk, Jávor Pál művészi és emberi nagysága előtt, továbbá a XXI. század polgársága előtt szeretnénk felidézni elmúlt korok nemzeti érzelmű magyar polgárságának értékeit. Ezek az értékek kultúránk részét képezik, még akkor is, ha az utóbbi évtizedek történései elhalványították fényét.

„Az az álmunk, hogy újra divatba jön a szerelmi szerenád, az igazi mulatás családi eseményeken és az éttermekben egyaránt. Hiszen még nem is olyan régen, a magyar ember életének minden fontos pillanatában ott volt a cigány, hogy sírjon, vagy vigadjon a hegedűje” (Kalló Zoltán Henrik, prímás)

Hűvösvölgyi Ildikó

Hűvösvölgyi Ildikó

Kossuth-díjas magyar színművésznő. 1975-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, utána egy évig a Veszprémi Petőfi Színház tagja volt. 1976 óta a Madách Színházművésznője. A Soproni Petőfi Színház örökös tagja. 2004 óta a Turay Ida Színház tagja. 2012. március 15. alkalmával a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével, 2015-ben Kossuth-díjjal tüntették ki.

Kolti Helga

Kolti Helga

Színészi pályája során megfordult többek között a Szegedi Nemzeti Színházban, a Thália Színházban, Székesfehérváron és a Veszprémi Petőfi Színházban, ahol a későbbiekben vezetői poszton is betöltött. Sokszínű egyéniség, szinte minden szerepkörben sikereket aratott. 2004-ben az ukrajnai Herszonban, egy nemzetközi színházi fesztiválon a legjobb női főszereplő díját nyerte el. 2007 januárjában a Magyar Kultúra Lovagja címmel, 2010-ben pedig Veszprém Városért Arany Érdemrenddel tüntették ki. 2012-ben a legjobb női mellékszereplő díját nyerte el a Magyar Teátrumi Társaság fesztiválján.

Dobri Dániel

Dobri Dániel

Egy igazi egyéniség, akit nagyon nehéz kiismerni. A jazz zene megszállottja, fiatal kora ellenére igazi „szerelmese” ennek a műfajnak. Az utóbbi években számos színházi előadás zeneszerzője.

Jelenleg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem modern zeneszerzés szakos hallgatója.